2011. december 10., szombat

Bizony, bizony tök jó volt az ifi: Barnus érdekes témával készült, és hozott pattogatni való kukoricát,Cica nagyon finomat sütött láza ellenére is!!!:), Máté is megtisztelt minket társaságával, és állandó beszédével:D, sőt Dzsoni is ott volt, biztosítva ezzel a csodás gitárjátékot:) Matyinak üzenjük, hogy gyógyuljon meg gyorsan!!!! Panna,Sanyi, Márió, Marci pedig már nagyon hiányoznak!!!!! gyertek!!!:)

2011. december 5., hétfő

Új album!


Új album került fel, a MIX napról. Ezek egyenlőre csak a saját képeim, de amint szerzek másoktól azokat is felteszem. ;)


A többi képet megtaláljátok az az album nevére kattintva, vagy ezt a linket használva: MIX nap

Blog hírek!

Kedves látogatók és PIfisek. Láthatjátok, hogy az oldal szép lassan töltődik tartalommal. Egyenlőre sajnos a lassún van a hangsúly, de ezen is igyekszünk majd változtatni. A képek tekintetében hamarosan feltöltök MIX napos fotócsodákat és amint kapunk közkincsé tett egyéb fényképeket róla azok is bekerülnek.

A csütörtök esti ifiről annyit tudunk, hogy Barnus fogja tartani, este 7 órai kezdéssel. Mindenkit szeretettel várunk és az állandó tagok legyenek olyan kedvesek jelezzenek, ha nem tudnak jönni, hogy ne aggódjunk értük.

Isten áldjon meg bennetek!

Vicc percek

Eme gyöngyszemeket Sanyitól zsákmányoltam, a hivatalos viccfelelősünktől. :)

- Mikor van abszolút hideg?
- Amikor a jegesmedve még szívatóval sem indul.
- Amikor a családfát is eltüzelik.
- Amikor a sertésbőrkesztyű libabőrös lesz.
- Amikor az embernek ajkára fagy a mosoly.
- Amikor a műfogsor vacog a pohárban.
- Ez a mai fiatalság, szörnyű hogyan öltözködik! Például ott, az a fiú!
- Az a fiú az én lányom.
- Elnézést, nem tudtam, hogy ön az anyja.
- Az apja vagyok.

Válasz Füle Lajos Futás című versére

Rohan a világ, kiesett szájából a zabla
Ajkainkra megannyi bűnös szót fogadva
Dicsérnénk Atyánkat ki Szent és Dicső,
Hol bűn fogant, ily dicséretre vágyna Ő?

Már csak az évek futnak egyre távolabb,
S velük szalad száz meg ezer gondolat,
Hibáink mondják felettünk a vádakat
Dobjuk le végre a gyarló láncokat!

Istenem milyen élet után fut az ember?
Játszunk-játszunk végtelen türelmeddel,
Ha rád se néznék karod akkor is ölel,
Könnyek és vér áztatta örök szerelemmel.

Bár csak magam is megállhatnék végre,
Hogy mindig legyen időm tekintni az égre,
Szerelmedre szerelemmel had feleljek,
Te légy Uram, s ne egy elmúlásra ítélt élet!
/Cs.A.É./

Füle Lajos: Futás

Fut a gyermek a labda után
leszegett fejjel, tűzpirosan,
se lát, se hall, csak egyre rohan.
Guruló labda lett a világ,
szüntelen űzi, hajtja a vágy,
száz utcán, téren,
ezer veszélyen,
millió anyai kétségen át,
gyönyörűszépen
s balga-bután
fut a gyermek a labda után...



Fut az ember az élet után ...
Leszegett fejjel gyötri magát
kincseit egyszer csakhogy elérje,
kergeti álma, hajtja a vére.
Kenyér gurul a lába előtt,
vagyon gurul a vágya előtt,
hírnév, dicsőség álma előtt.
Rohan utánuk éveken át,
a fogyó úton, életen át,
száz utcán, téren,
ezer veszélyen,
millió isteni bánaton át, gyönyörű szépen
s balga-bután
fut az ember az élet után...



Fut az ISTEN az ember után,
mert mindent lát és szánja nagyon,
guruló szívét csakhogy elérje,
hogy fut utána, hull bele vére!
Ott fut az utcán,
ott fut a téren,
egész világon,
sok ezer éven,
sok mérhetetlen,
megérthetetlen,
keresztre írott szenvedésen át,
hulló Igével,
kiontott vérrel,
viszonozatlan,
mély szerelmével
fut az ISTEN az ember után ...

2011. december 2., péntek

„Ó”

Az előző héten kimondottan sokat foglalkoztatott egy téma és arra jutottam, hogy megosztom veletek. Egy olyan időszakon mentem/megyek át amikor nagyon magányosnak érzem magam. Tudjátok, ez pont az a filmes érzés, amikor állsz egy tágas tér kellős közepén és az emberek, mint egy gyorsított felvételben elrohannak melletted. A dolog már önmagában lehangoló, ilyenkor mégsem a világgal van baj, hanem önmagammal, ha elszeparálódom a többiektől és belefeledkezem a problémába, hogy EGYEDÜL VAGYOK. Ördögi kör, nem? És itt az ördögin van a hangsúly! Biztos vagyok benne, hogy ti is átéltetek már hasonlót, na velem…pont nem ez történt!
Néha úgy alakulnak a dolgok, hogy távol kerülsz azoktól, akik fontosak a számodra. Sokszor érzem, ha a barátaim 2 héten keresztül folyamatosan mellettem lennének az sem lenne elég, mert a kilométerek valami csalafinta módon fényévnyi távolságokká nőttek. A krach akkor üt be igazán, amikor a kommunikáció megreked. Bumm neki. Vársz, vársz, vársz és semmi válasz. A szívedben egyre inkább nő a magány érzése és ebben a helyzetben a gondolkodás a tiszta méreggel egyenlő. Az önsajnálat pedig maga a fulladásos halál.
Amikor leginkább mélyponton éreztem magam, életemnek egyetlen, mindig állandó és biztos pontja felé fordultam, Istenhez. Olvasgattam a Bibliám, hogy erőt merítsek Igéjéből, de valami sokkal többet kaptam. Amíg arra koncentráltam milyen rossz érzés ez és miért történhetett meg velem nem vettem észre a lényeget. Kaptam egy tanítást, ami ima közben vált világossá. Unalmas panaszkodásom elhalt egy „Ó” –val. Ha nekem így fáj a szívem egy-két ember miatt, milyen nehéz lehet Istennek, amikor olyan sokan megfeledkeznek róla.
Lefogadom, hogy Te is érezted már úgy, valaki elhanyagol. Ugye, hogy nem egy kellemes érzés? Most képzeld el ezt pár százszor vagy ezerszer felnagyítva! Az Úr mégis olyan végtelenül türelmesen várja, hogy újra beszélgetni kezdjünk vele. Várja, hogy egészen közel menjünk hozzá és Ő egészen közel jöhessen hozzánk. Mindig végig hallgat és meg is hallja, amit mondasz. Nem azért, hogy te boldog légy, azért mert KOMOLYAN érdekli mi van benned. Hát kell ennél több??!
Mennyire fájhat neki, ha nem keressük őt. Mégsem rója fel! Mi milyen sokszor egymás szemére vetjük, hogy nem tettél meg valamit! Miért nem?! Ő nem kérdezget. Bízik benned, hogy egyszer végre megint kinyitod a szemed és feltűnik, hogy Ő itt van veled. Kinyitod a füled és meghallod, hogy folyamatosan biztatott: „Nem vagy egyedül!”. Kinyitod a szíved és észreveszed mindvégig türelmesen vár rád.

Mindennap szeretnélek felkeresni, hogy ne okozzak neked fájdalmat Krisztusom!